hűvös nyári fű és kameradaruk

Sziasztok
Tegnap volt eddig az év legjobb napja, de lehet, hogy a tavaly ősztől számított legjobb nap is ez volt. Nem sok minden történt, de mégis egész nap tele voltam életkedvvel, és még energiám is volt. Az egyik jó dolog, hogy végre minden szart leadminisztráltam az Atalantában. Hihetetlen, mennyit kell ott adminisztrálni: különböző naplókba (nekem 7be) beírni a jegyeket - a naplók persze mindig valahol vagy valakinél vannak, sosem a helyükön, plusz az indexekbe is beírni a jegyeket. Az indexek is szanaszét. Tök fölösleges ennyit irogatni, szerintem, főleg,hogy szerintem a végén a titkárnők úgyis digitalizálják az egészet. Ráment 2 délutánom, mely két délutánon 4-től le volt foglalva a részemre a Szellemkép labor, de mindkétszer csak 5-kor tudtam elkezdeni a munkát, mert azzal a rohadt adminisztrációval kellett tökölnöm a város másik végén. Rettenetesen frusztrált, hogy ketyeg az értékes labor-időm, én meg itt szenvedek.
Szóval ennek már vége!
Aztán még jó dolog volt, hogy a 9.a-sokkal szerdán fogalmazást irattam, és született néhány rendkívül kreatív megoldás. Ezek úgy felvillanyoztak, hogy még ma is jó kedvem van tőlük. A 9.a voltak a terroristák, 13 bukottal, 24 fős angolcsoporttal - most meg úgy dolgoznak, mint a rendes diákok. Na jó nem mind, de az a lényeg, hogy a bunkók sem olyan harsányan bunkók. És kirúgtak 3 gyereket. No a munkafüzetben 4 londoni múzeum közül lehetett választani, és arról írni, hogy mi az érdekes benne, és elképzelni, hogy milyen ott, mi tetszik, mi nem, mit lehet ott csinálni. Három gyereknek 5-t adtam a fogalmazásra, annyira ügyik voltak. Ez az osztály amúgy alig tud angolul, most kezdtek, és a könyv elején járunk. Szókincs minimális, nyelvtanból az egyszerű jelent vettük. Szóval nagyon nehéz dolguk volt + ők az a nemzedék, akik a számítógépes játékok miatt nem tanultak meg kreatívan, vagy alkotó módon gondolkozni. Nos, a 3 jó fogalmazás, amit az osztálynak fel is olvastam példa gyanánt: az egyik srác a Buckingham palotáról írt, és azt részletezte, hogy ott él a királynő, meg mikor van nyitva, meg mennyi a jegy, meg milyenek a katonák. Tök ügyes, kompakt, praktikus fogalmazás volt. A másik srác a Royal Botanic Gardensről írt, hogy a növények milyen megnyugtatóak, és hogy milyen nagy zaj meg szmog van a városban, meg hogy milyen jó az erdőben sétálni. És (!!!!!) hogy milyen jó nyáron a hűs füvön üldögélni. Teljesen odavoltam :-) A harmadik srác, aki 5-t kapott, a BBC látogató központról írt, hogy ott meg lehet nézni, hogyan készülnek az adások, továbbá hogy milyen nagyszerű dolog a BBC, meg hogy a kameramozgató daruk (!!!) működése lenyűgöző.
Szóval ezek után kinek nem lenne jó kedve?
Még azt is feletteti kissé, hogy az ember egyik kedvenc diákja nem készül a feleletére, és 2-t kap, ezzel a félévi jegyét, amely novemberben akár 5 is lehetett volna, végképp 3-ra rontva le. Hát ez van. Ez annak a tipikus esete, amikor csak engem érdekel, hogy hanyast kap a srác... No majd megszokom ezt is. De addig is elmondtam nekik minden órán, mekkorát csalódtam, hadd érezzék, hogy a jegyük fontos. Már mondtam is kétszer.
Úgy értem annak olyan tárgyak, amikből 2-nél jobb jegyet nem lehet elérni. Nem tudom, hogy a tanár miatt-e, vagy mert nehéz a tárgy, vagy mert a gyerekek ezt a célt tűzték ki - de azt akarom, hogy az angol ne ilyen legyen, mert ott az 5 a mérce. Ezt is elmondom nekik minden héten, év elején még röhögtek, ma már van, aki érti, miről beszélek. Persze azért sokan nem :-)
No és még az is jó volt a tegnapi napban, hogy suli után átrobogtam a Szellemképbe, hogy óra előtt nagyítsak még párat, ha már ilyen megkurtítottra sikeredtek a lefoglalt időpontjaim. Így összesen kb 8 képem volt kinagyítva, amit meg is mutattam a tanárunknak, a Lehelnek, aki a suli igazgatója, és ha rájön akkor tök szigorú, időnként akár bunkó is. Gondolkoztam ezen, hogy mért van, de még nem jöttem rá. Velem mindenesetre még egyszer sem ütötte meg azt a hangot, amit másokkal időnként megüt. Gondolkoztam már azon, hogy hogyan reagálnék - de nem tudom igazából. Mindenesetre órákon mindig figyelek és intelligens fejet vágok (6 év egyetemi gyakorlat) meg azért tudom is, miről van szó. :-) Szóval megdicsérte a képeimet. Azt mondta, hogy jó úton haladok. És ezek olyan képek, amiknek a negáját is én hívtam, meg én is nagyítottam őket, szóval 100%-ig büszke vagyok rájuk. És utána ketten is odajöttek, hogy valamikor esetleg segítsek nekik papírképet hívni. Szóval ez most itt maximálisan a hencegés helye volt :-)
Ja és a Szellemkép második felében digitális óránk volt, ahol szintén megint tökre tudtam követni a dolgokat (a digi-n valamiért az osztály egyik fele kiakad, a másik fele meg csak baszik az egészre, holott szerintem tök jó fej a tanár).
Szóval tegnap jó nap volt, és ez talán a mára is átragad.