Thurn und Taxis

Ebben az alliteráló nyelvtörő megnevezésben van elrejtve a kulcs korunk nagy és megoldhatatlannak tűnő lételméleti kérdéseinek a megoldásához! Thurn und Taxis! Egyesíti a szétszórt poszt-posztmodern tapasztalatot, a ránk nehezedő leküzdhetetlen nyomást pedig játékosságával oldja fel. Napi ajánlott bevitel 3x1 adag.

Az elegyet a következő összetevők gondos válogatásával és arányaik titkos recept alapján történő kimérésével hoztuk létre, mindvégig a poszt-posztmodern befogadót - Önt - tartva szem előtt /Vigyázat, figyeljük!/:
1) játék 2) rejtély 3) kultúra 4) kommunikáció 5) kihívás.

Bár, mint azt nem győzzük hangsúlyozni, a receptúra hétpecsétes titkos láda mélyén rejtőzik, az összetevők rövid jellemzéséhez engedélyt kaptunk. Így most feltárjuk ön - Ön -  előtt, először a történelemben, a Thurn und Taxis-ság eddig átláthatatlan mibenlétét. Figyelmeztetnünk kell azonban, ha túl mélyre ás, esetleg az életével játszik.

3) Kultúra

A 12. században még olasz eredetű, ámde azóta német Thurn und Taxis család már a 16. században tudta, hogy a későbbi korok imádni fogják a tekervényes, ágasbogas, szana-, szerte-, és szétágazó konstrukciókat, történeteket, motívumokat, tereket, ezért Franz von Taxis jó szimattal létrehozta postaszolgálatát Észak-Olaszországban, melyet később az első nemzetközi futárszolgálattá fejlesztett. Innsbruck és Brüsszel között már 5 és fél nap alatt tudtak küldeményt kézbesíteni - azt hiszem ezt a sebességet a Magyar Posta is megirigyelné.
1615-ben a (német) uralkodó a birodalmi postamester generális örökletes címet adományozta a család férfi tagjainak /elnézést, ha rosszul fordítom ezt a címet, és igen nagy valószínűséggel rosszul fordítom./
Jól ment a szekér, 1695-ben I Leopoldtól, a Szent Római Birodalom császárától birodalmi hercegi címet kaptak. Ma pedig boldogan éldegélnek Regensburgban.

1) Játék 

A Hans im Gluck nevű német társasjáték-kiadó 2006-ban alkotta meg a Thurn und Taxis névre keresztelt játékát, amely szerint a MI feladatunk, hogy 1490-ben, az amerikai végtelen lehetőségek kiaknázása helyett, a hamarosan kialakuló aranyháromszögbeni kereskedelem 40000000%-os haszna helyett Közép-Európában építgessük postai- és futárhálózatunkat, útvonalakat agyaljunk ki, és postakocsi-állomásokkal lepjük el Bajorországot, valamint a mai Svájc, Ausztria, és Csehország egy részét.
Ha beletörődünk, hogy az indiánok kiirtásáról és a rabszolga-kereskedelemről lecsúsztunk, hercegek és hercegnők titkos szerelmi félsorainak minél gyorsabb továbbítása Kemptenből Pilsenbe igazi, a szőrös lelkű rabszolga-kereskedők számára soha fel nem fogható örömet fog jelenteni.
Vagy gondoljunk azokra a (most meg nem nevezendő) bankárcsaládok közti nagyobb értékű pénzküldeményekre, melyeket szintén a mi megfizethetetlen szolgálatainkra bíznak remegő kézzel. Ilyen kapcsolati tőke, ilyen potenciál mellett ki vágyna a nagy üres kontinens magányos harcosává lenni?

5) Kihívás

"Mikor a dolgok lecsillapodtak, Oedipa az ajtó közelében találta magát, kezében egy pohár azonosíthatatlan itallal, egy magas, hasítottbőr-zakós valakihez préselve. A zakó hajtókáján pedig, mint rögtön szemébe tűnt, valami halványan csillogó ötvözetből mívesen kidolgozva ott díszlett, nem, nem egy másik cseresznyeszínű kitűző, hanem egy jelvény, amely a Trystero postakürtjét formázta. Rendben, mondta magában Oedipa. Vesztettél. Kihívtad a szerencsét, bírtad egy óráig. Ekkor távoznia kellett volna, hazamennie Berkeleybe, a szállodába. De nem ment.
- Mit szólna hozzá - intézte kérdését a jelvény tulajdonosához -, ha én a Thurn und Taxis ügynöke volnék?"

4) Kommunikáció

A Taxisok és Thomas Pynchon szinte szükségszerű egymásratalálásából született A 49-es tétel kiáltása című regény 1965-ben, melyből a fenti bekezdést is idéztem. A fordító, Széky János, szerintem csak a csodával határos módon menekült meg az őrülettől, amikor 1990-ben Pynchon szövegének lapjai borították be az íróasztalát. Valószínűleg akkor még nem fogta fel, mennyire közel jár ahhoz, hogy őt is véglegesen beszippantsa a regény lapjain feltáruló (pontosabban fel nem táruló) titkos hálózat, a Trystero; valamint az emberekkel, de sokkal inkább egymással kommunikáló megfejthetetlen jelképrendszer, mely a történelmi postáscsalád élő, pulzáló, és kiismerhetetlen örökségeként még ma is él.
Ennek a könyvnek a tartalma emberi nyelv által össze nem foglalható, a 2007-es Magvető-kiadás pedig a borító neonzöld és neonrózsaszín kombójánn kívül még ezzel a Time Magazine-idézettel igyekszik kifejezni a kifejezhetetlent: "Thomas Pynchon regénye, A 49-es tétel kiáltása /.../ metafizikus thriller egy pornográf comic strip formájában."

2) Rejtély

A történelmi Thurn und Taxis család Regensburgi kastélya kulturális és múzeumkomplexumként működik, honlapjukon http://www.thurnundtaxis.de/ minden kérdést megválaszolnak, képekkel illusztrálnak - az ember csorgathatja a nyálát. És hullathatja a könnyeit, hogy ennyire egyszerű az egész.

A családról elnevezett társasjáték már némileg rejtélyesebb: építgetjük útvonalainkat, telepítjük állomásainkat, szállítgatjuk a képzeletbeli csomagokat, lelkünk Ámerika felé kacsintgat - mindeközben pedig rejtély, hogy hogyan fordulhat elő, hogyan lehetséges, mi annak a statisztikai valószínűsége, hogy minden egyes játékot a Karesz nyeri.

"Thurn und Taxist követted, végzetedre:
Szörnyű Torony oly Taksát rütt ki rád,
Hogy néma lőn rézhurku trombitád.
Szent csillagraj sem őriz, int e szó,
Ha átkos órán föllel Trystero."