Lehet, ez egy perverzió, de szeretek a téli hidegben sétálni. Szeretem ahogy kopog a cipőm, és azt is, ahogy fázik az orrom. Szeretek játszani a láthatóvá lett leheletemmel, és nézegetni a kesztyűm. Mindezt csak mértékkel szeretem persze. A határ valahol ott van, amikor a hátamban jeges fekete lyuk kezd tátongani. De addig van pár perc, esetleg negyed óra, amikor a sálam görgetegéből figyelhetem Budapestet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése