Találtam néhány érdekes képet, amik a Cape Farewell projekt keretében készültek. Ez egy naaagy brit összművészeti összefogás, mely a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet. Vannak mindenféle programok és megmozdulások, és ahogy én kivettem, a mellébeszélés mellett tények is. Van, aki az eddigi legsikeresebb ilyen témájú programnak tartja.
 |
| Jövőleértékelés |
Mivel most alapvetően tök mást kéne csinálnom (előadást írni, sőt, gondolkodni), nem mentem utána a dolognak nagy részletességgel. A szlogent mindenesetre megosztom, mert tetszik: Climate is Culture. A klíma kultúra. A honlapot szintén megosztom, mert tetszik a menüje.
http://www.capefarewell.com/
Most az érdekes képek jönnek, David Buckland fotográfus alkotásai.
 |
| A nagy fehér kiárusítás |
Ő mellesleg az egész Cape Farewell vezetője. Nem találtam meg, milyen technika, hogy egyszerűen csak jégtömbre vetít, vagy bonyolultabb, vagy photoshop. Szerintem minél egyszerűbb, annál jobb. Meg azon gondolkoztam, jó is-e ez a projekt, azon túl, hogy érdekes. Meg hogy mitől működik.
 |
| A szomorúság elolvad |
Össze-vissza dicsérik a neten, meg nekem is tetszik, úgyhogy talán kijelenthetjük, hogy működik. Szép nyugati civilizációs alapmondataink közhelyekké olvadnak a jégtáblák falán.
 |
| Önmagunk megvetése, nagyravágyás, önszeretet. |
Aztán a közhelyek visszafagynak az arcunkra. Ebbe az ironikus tükörbe akkor sem jó belenézni, ha cinikus közhelyekkel vértezzük magunkat. Leolvaszt minden védekező és önigazoló mechanizmust, Freud a kanapé mögött kucorog meztelenül a sötétben.
 |
| Bevásárlókocsin gurulunk a pokolba. |
Aztán maga a szembesítő eszköz is cseppenként elfogy - megnyugodhatunk, megnyugodhatnánk, már nem kell önreflektálni. De hol lesz akkor már az ön...
 |
| A forró szél borzalmasabb, mint a sötétség. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése